NARRATIVA REZISTÉNSIA, (LIBERDADETL.com) — Repúblika Demokrátika Timor-Leste (RDTL), ka Timor Leste, lokaliza iha parte leste Illa Timor, Sudeste Aziátiku. Uluk halo parte Repúblika Indonézia ho naran Provínsia Timor Lorosa’e.
Maibé, iha loron 20 fulan Maiu tinan 2002, Timor Lorosa’e haketak-an hosi Indonézia no deside foti naran portugés Timor Leste. Nudar nasaun ida nebe uluk hola parte iha Indonezia, oinsa istoria no faktus konaba Timor Leste? Mai ita haree ba informasaun sira tuirmai, ne’ebé halibur hosi fonte oioin.
Istória Timor Leste haketak hosi Indonézia
Hahú iha tinan 1520, Portugál koloniza Timór Lorosa’e, iha tempu ne’ebá hanaran Timor Portugál. Japaun no Olanda hafoin ne’e tenta atu kontrola teritóriu. Olanda ho Portugál ikusmai asina Tratadu Lisboa iha loron 20 fulan-Abril tinan 1859, ne’ebé regula baliza kolónia Olanda no Portugál nian iha Índia Orientál Olandeza no Timor Portugál.
Iha tinan 1974, rejime Estado Novo Portugál nian naksobu, hodi harii partidu polítiku Fretilin. Fretilin nia objetivu prinsipál, ideolojia inklinadu Marxista, maka atu liberta Timor Portugés hosi ukun koloniál.
Iha loron 30 fulan Novembru tinan 1975, Timor Lorosa’e hetan independensia hosi ukun kolonial Portugues. Maibé, liu de’it loron rua, partidu polítiku rival tolu—Partidu KOTA, UDT, no APODETI, ne’ebé fó apoiu ba integrasaun Indonézia—deklara sira-nia integrasaun ba Indonézia. Eventu ne’e koñesidu ho naran Deklarasaun Balibo.
Deklarasaun ne’e lejitima governu Ordem Foun iha Suharto nia okos, ne’ebé iha tempu ne’ebá kontra maka’as movimentu komunista nia invazaun iha Timor Lorosa’e iha rejime Fretilin ne’ebé iha inklinasaun eskerda nia okos. Operasaun ida-ne’e koñesidu ho naran Operasaun Seroja.
Operasaun militár hodi konkista Timór-Leste ne’e hamosu kondenasaun internasionál ba violénsia ne’ebé militár Indonézia halo. Iha tinan 1976, Timor Lorosa’e sai parte hosi Indonézia nu’udar provínsia foun ho naran Timor Lorosa’e.
Iha lideransa B.J. Habibie nia okos, hafoin rejime Soeharto monu, halo referendum iha loron 30 fulan-Agostu tinan 1999, hodi determina karik Timor Lorosa’e sei haketak an hosi Indonézia.
Rezultadu referendum ne’e hatudu katak maioria povu Timor Lorosa’e hakarak ukun rasik-an hosi Indonézia. Konflitu mosu, hodi halo intervensaun Forsa Manutensaun Pás Nasoens Unidas ba Timor Lorosa’e (INTERFET). Ikus mai iha loron 20 fulan-Maiu tinan 2002, Timor Lorosa’e hetan rekoñesimentu internasionál nu’udar nasaun independente, ho naran Timor Leste.
Faktus kona–ba Timor Leste
- Lian Indonézia nu’udar lian serbisu
Timór Lorosa’e uza lian Indonézia nu’udar lian serbisu nian. Lian ne’ebé uza loroloron maka Tetun, lian rejionál ida, no Portugés.
- Provínsia da-27 Estadu Unitáriu Repúblika Indonézia nian
Timor Lorosa’e uluk nu’udar kolónia portugés nian. Molok sai nasaun independente no hetan rekoñesimentu internasionál iha loron 20 fulan Maiu tinan 2002, Timor-Leste koñesidu ho naran Timor Lorosa’e, no halo parte iha Indonézia nia provínsia ba dala 27 iha tinan 1976.
- Moeda Timor-Leste
Timor-Leste uza nafatin dolar amerikanu no moeda Centavo Timor-Leste iha denominasaun 1, 5, 10, 25, no 50. 100 Centavos Timor-Leste hanesan ho dolar Amerikanu 1. Liután, balun uza nafatin osan rupiah Indonézia nian ba komérsiu hale’u fronteira Timor-Leste-Indonézia.
- Totál Populasaun Timor-Leste
Governu Timor-Leste, liuhosi Diresaun Jerál Estatístika Ministériu Finansas nian, hala’o sensu populasaun tinan 2022 nian. Tuir relatóriu preliminár, rezultadu sensu populasaun 2022 hatudu populasaun hamutuk 1.340.434, aumentu 1.8% hosi 2021.
Fonte: Detik Bali
