NARRATIVA REZISTENSIA, (LIBERDADETL.com) — Ekipa Think Tank kria narrativa ida-ne’e ho objetivu simples ida: atu hanoin hikas istória ne’ebé husik impresaun ne’ebé dura iha tinan 26 liubá. Akontesimentu iha Otél Mahkota Dili (Hotel Timor_agora) iha fulan-Setembru 1999 hanesan istória pasadu, no istória loos ne’ebé grava iha istória nasaun nian. Istória ida-ne’e maka retratu ida kona-ba korajen jornalista sira-nian—lokál no internasionál—ne’ebé serbisu iha ameasa laran, milisia sira sunu uma, iha ne’ebé ahi han sidade Dili, no raan sulin iha dalan.
Ekipa Thin Thank LIBERDADETL ne’ebé agora hela iha rai-li’ur, ami rekoñese katak distánsia nunka hakotu ligasaun ho ami nia rai-doben Timor Leste. Ami-nia klamar hamutuk nafatin ho Timor-Leste, ita-nia rai doben ne’ebé moris husi sakrifísiu. Ami fiar katak loron ida ami sei fila fali hodi kontribui tuir dalan ne’ebé loos.
Ami dedika narrativa ida-ne’e ba plataforma online LIBERDADETL, meiu komunikasaun sosiál ne’ebé komprometidu atu fornese liután hakerek edukativu no akadémiku. Hodi lori jornalista sira-nia istória iha Otél Mahkota ba moris, ami hein katak jerasaun foun Timor-Leste nian sei hanoin de’it istória, sei aprende husi ida-ne’e—kona-ba signifikadu korajen, nasionalizmu, no responsabilidade jornalista sira-nian ne’ebé enfrenta maski tempu nakukun tebes.
Iha inísiu fulan-Setembru 1999, Dili sai kampu funu polítiku, no sai mós espasu istóriku ba jornalizmu. Iha Otél Mahkota, agora koñesidu ho naran Otél Timor, jornalista lokál, nasionál no internasionál sira hosi nasaun oioin halibur hamutuk. Sira hein anúnsiu kona-ba rezultadu referendu ONU nian ne’ebé sei determina futuru Timór Lorosa’e nian.
Iha lobi, meza sira nakonu gravador, kâmara, telefone satélite, no nota sira ne’ebé hakerek ho liman. Jornalista lokál sira tuur sorin-sorin ho jornalista internasionál. Sira hotu hatene katak notísia ne’ebé transmite hosi ne’ebá sei determina oinsá mundu haree Timor Lorosa’e: karik nu’udar nasaun foun, ka nu’udar provinsia ne’ebé hetan kastigu tanba vota ba independénsia.
Iha ahi suar ne’ebé taka metin sidade Dili no hakilar ne’ebé tarutu iha luron sira, jornalista hamriik nu’udar sasin moris ba istória. Sira nia boluseira no kámara hanesan eskudu, sira nia liafuan hanesan kilat-musan hasoru silénsiu ne’ebé tolan lia-loos. Husi Otél Mahkota, sira haree sidade ne’e sunu, maibé sira nia klamar metin nafatin; tanba istória la’ós de’it kona-ba ahi no raan, maibé kona-ba aten-brani ne’ebé la haree ne’ebé fó naroman ba jerasaun iha futuru.
Hanesan liafuan dehan, “Sé maka hakerek istória sai imortal iha tempu nia matan.” Jornalista sira halo buat barak liu duké hakerek de’it notísia; sira imprime memória koletiva ida iha fraze idak, fotografia idak, gravasaun áudiu. Iha sira nia tauk, iha determinasaun; iha sira nia matan-been ne’ebé la fakar, iha aten-brani; no iha sira nia laran susar ne’ebé nakukun liu, iha domin ba rai-lulik ne’ebé loron ida sei sai Timor-Leste independente ida.
Jornalista lokál Timór Lorosa’e sira to’o mai ho ekipamentu ne’ebé mínimu, barak sei hakerek hela iha kaderneta. Sira relativamente joven, balun iha tinan ruanulu resin. Sira hatene katak ida-ne’e bele sai kobertura ikus ba sira nia moris.
Tuir mai, iha konversa kazuál, fórum diskusaun ki’ik sira, ka simplesmente iha mídia sosiál, sira balun—hanesan Rosa Garcia, Suzana Cardoso, Santina de Araújo, no Candido Alves—dala barak hanoin hikas fali loron sira-ne’ebá. Iha mistura ida entre laran-moras no gratidaun. Sira konta fali oinsá sira hakerek notísia enkuantu subar, oinsá tauk kahur ho orgullu nasionál.
Istória sira-ne’e la rejista iha arkivu ofisiál hosi mídia boot, maibé sai hanesan konta pesoál. Sira la ko’alia ba nasaun, maibé atu hanoin hikas istória ne’ebé sira moris ona.
La’ós de’it jornalista lokál ne’ebé maka hetan terror. Jornalista nasional husi Jakarta mos hasoru dilema ida. Sira tenke hakerek ho kuidadu, hodi asegura katak sira nia istória bele publika lahó risku ba estragu, enkuantu dokumenta nafatin povu nia terus.
Entretantu, jornalista estranjeiru sira uza Otél Mahkota hanesan sede improvizadu. Reuters hakerek: “Repórter sanulu resin halo barikada iha Otél Mahkota nia laran, hodi haruka imajen sira hosi sidade ne’ebé ahi han enkuantu milísia sira halo patrulla iha liur.”
Jornalista australianu John Martinkus hakerek iha nia livru, A Dirty Little War (2001): “Hosi otél Mahkota nia janela, ha’u bele haree suar sa’e hale’u Dili. Kilat nia lian maka’as. Ami hatene katak ami haree hela nasaun ida ne’ebé hahoris liuhosi raan.”
Hotel ne’e sai hanesan baluarte ikus ba informasaun. Husi lobi ba kuartu sira iha andár daruak, jornalista sira hakerek istória enkuantu hamriik guarda. Fax sira lian, modem sira lian, kompete ho tiru sira iha liur.
Ba mídia internasionál, Mahkota maka odamatan ba notísia sira. Husi ne’e, CNN, BBC, no Associated Press transmite imajen sira ne’ebé sei halo mundu nakdoko: sunu uma, ema deslokadu, no milísia armada sira ne’ebé halo patrulla iha dalan públiku.
Ba jornalista lokál, Mahkota sai hanesan santuáriu no espasu luta nian. Sira hatene katak istória ne’ebé sira hakerek iha ne’ebá karik la to’o iha mídia prinsipál, maibé sira sei grava nafatin ba jerasaun iha futuru.
Tinan ruanulu-resin-neen liutiha, bainhira buat sira sai kalma ona, dalaruma jornalista lokál sira-ne’e balun konta fali sira nia istória. La’ós iha entrevista formál, maibé iha konversa íntima, fórum ki’ik, ka nota pesoál sira iha mídia sosiál. Sira hanoin hikas sira nia loorn kobertura iha Mahkota ho hamnasa moruk: hakerek iha meza okos hodi subar, ka haruka nota ho liman ne’ebé nakdedar.
Balun hatete katak sira tanis lahó matan-been, sira seluk rekoñese katak sira sente moras lahó sintoma. Buat sira-ne’e hotu la’ós de’it trauma, maibé sinál ida katak sira iha liña oin istória nian.
Otél Mahkota maka sasin nonook ida. Ninia didin uluk iha notísia atus ba atus ne’ebé haruka ba mundu tomak. La ho jornalista sira ne’ebé hela iha ne’ebá, mundu karik nunka hatene eskala hosi violénsia pós-referendu.
Jornalista internasionál sira hakerek sira-nia reportájen iha jornál boot sira; jornalista nasionál luta atu asegura katak sira nia istória la hetan sensura; jornalista lokál, ho sira nia maneira rasik, prezerva rejistu istóriku.
Agora, bainhira sira sai ferik-katuas, sira nia naran bele la mosu iha arkivu ofisiál ONU nian ka iha títulu internasionál. Maibé sira nia istória moris iha memória, iha konversa ne’ebé nonook, iha posting simples iha mídia sosiál. Ne’e to’o ona, tanba sira nia korajen ajuda hahoris nasaun ida.
Hodi halibur narrativa ida-ne’e, Ekipa Think Tank LIBERDADETL hakarak hato’o ami-nia agradesimentu kle’an ba Estadu Timor-Leste ba independénsia ne’ebé hetan liuhosi sakrifísiu estraordináriu. Ami mós apresia liberdade imprensa, ne’ebé agora sai nu’udar baze vitál ba demokrasia, no governu ne’ebé fó apoiu beibeik ba jornalista sira iha rai-laran, hodi fó dalan ba sira atu serbisu ho seguru no profisionál.
Istória kona-ba jornalista sira iha Otél Mahkota iha tinan 1999 sai hanesan lembransa ida katak liberdade imprensa la’ós buat ida ne’ebé mosu de’it. Ida-ne’e moris hosi aten-brani, sakrifísiu, no determinasaun atu hato’o lia-loos, maski hasoru ameasa ba moris.
Liuhusi publikasaun ida-ne’e, Ekipa Think Tank LIBERDADETL hein atu kontinua kontribui ba hakerek edukasionál, akadémiku, no refletivu, no atu inspira jerasaun foun atu apresia istória, korajen, no papél imprensa nian hodi harii futuru ne’ebé nabilan liu ba Timor-Leste.
