NARRATIVA REZISTENSIA, (LIBERDADETL.com) — Pergunta kona-ba Indonézia koloniza Timor Lorosa’e la’ós de’it kestaun polítika ka emosionál, maibé estudu sientífiku ida ne’ebé ezije komprensaun kona-ba istória, lei internasionál, no étika relasaun internasionál. Atu hatán ho objetivu, ita presiza haree filafali série eventu ne’ebé akontese entre 1975 no 1999 no tau sira iha enkuadramentu legál no normativu ne’ebé rekoñesidu globalmente.
Hafoin Revolusaun Kravus iha Portugal iha tinan 1974, hahú prosesu deskolonizasaun iha kolónia oioin, inklui Timór Portugés. Iha loron 28 fulan-Novembru tinan 1975, Frente Revolucionária de Timor-Leste Independente (FRETILIN) unilateralmente proklama Timor Leste nia independénsia. Maibé, liu de’it loron neen, iha loron 7 fulan-Dezembru tinan 1975, militár Indonézia halo invazaun ba Dili ho razaun atu impede komunizmu no mantein estabilidade rejionál.
“Narrativa ida-ne’e ezamina invazaun militár Indonézia nian iha Timor-Leste iha loron 7 fulan-Dezembru tinan 1975, nu’udar inísiu hosi períodu okupasaun ne’ebé ema barak interpreta nu’udar forma ida hosi kolonializmu modernu. Hodi ezamina dokumentu istóriku sira, rezolusaun sira Nasoins Unidas nian, no relatóriu sira kona-ba violasaun direitus umanus, artigu ida-ne’e esplika katak Indonézia nia asaun nu’udar operasaun militár, no aneksasaun forsada ida ba nasaun ida ne’ebé proklama ona ninia independénsia”
“Iha pretestu estabilidade rejionál no anti-komunizmu nia kotuk, iha dinámika jeopolítika no interese podér nian ne’ebé ignora prinsípiu autodeterminasaun nian. Narrativa ida-ne’e mós destaka vítima sira-nia lian no rejeisaun hosi komunidade internasionál, no reflete kona-ba kanek istóriku sira ne’ebé sei iha hela iha relasaun bilaterál entre nasaun rua ne’e.”
“Uza aprosimasaun akadémika no jurídika, narrativa ida-ne’e afirma katak revizaun krítiku ida kona-ba istória nu’udar parte esensiál ba rekonsiliasaun no justisa tranzitória iha Timor-Leste.”
Invazaun ida-ne’e la akontese iha vaku. Organizasaun internasionál oioin, liuliu Estadus Unidus no Austrália, apoia Indonézia nia hakat iha tempu ne’ebá. Maibé, legalmente, Nasoins Unidas nunka rekoñese Indonezia nia soberania ba Timor Leste. Rezolusaun Konsellu Seguransa ONU nian hanesan Rezolusaun 384 (1975) no Rezolusaun 389 (1976) subliña katak Indonézia tenke hasai nia tropa no respeita direitu povu Timor Lorosa’e nian ba autodeterminasaun.
Husi tinan 1975 to’o 1999, Timor Lorosa’e iha okupasaun militár Indonézia nia okos, ne’ebé administra nu’udar provínsia da-27. Maibé, okupasaun ida-ne’e marka ho violasaun direitus umanus ne’ebé maka’as. Relatóriu Komisaun ba Akollimentu, Lia-loos, no Rekonsiliasaun iha Timor-Leste (CAVR) hatete katak entre ema na’in 100,000 no 180,000 mate nu’udar rezultadu hosi konflitu, hamlaha, ka violénsia estruturál durante períodu ne’e. Prátika ida-ne’e, iha literatura barak kona-ba direitus umanus, kategoriza hanesan forma ida hosi opresaun koloniál modernu, maski la refere ho esplísitu hanesan “kolonializmu” iha sentidu klásiku.
Tuir lei internasionál, kolonizasaun define hanesan okupasaun territóriu ida lahó konsentimentu hosi nia povu no lahó rekoñesimentu legál hosi komunidade internasionál. Iha kazu ida-ne’e, maski Indonézia reklama katak sira integra territóriu ne’e bazeia ba povu Timór-Leste nia hakarak liuhosi “Konsellu Provizóriu Perwakilan Rakyat” (1976), mekanizmu ida-ne’e la konsidera lejítimu internasionalmente tanba hala’o ho presaun militár no lahó fiskalizasaun independente. Tanba ne’e, peritu jurídiku barak bolu Indonézia nia asaun hanesan aneksasaun forsada, forma kolonializmu modernu ida ne’ebé viola prinsípiu autodeterminasaun iha Karta ONU nian.
Bazeia ba evidénsia istórika, dadus empíriku, no prinsípiu direitu internasionál, Indonézia nia asaun iha Timór Lorosa’e husi tinan 1975 to’o 1999 kumpre kritériu ba kolonizasaun ka aneksasaun ilegál. Uza forsa militár hodi kontrola teritóriu, lahó konsentimentu livre no informadu hosi povu Timor Lorosa’e, no violasaun sistémika direitus umanus, hametin argumentu katak Timór Lorosa’e esperiénsia forma kolonializmu modernu hosi nia nasaun viziñu.
Maibé, importante liu duké rótulu istóriku de’it maka oinsá nasaun rua ne’e harii relasaun foun ida bazeia ba justisa, rekonsiliasaun, no rekoñesimentu ba lia-loos istóriku. Rekoñesimentu ne’e sai nu’udar fundasaun étika no morál hodi harii pás ne’ebé dura iha Sudeste Aziátiku.
Loos ka lae, uluk Indonézia koloniza Timór Lorosa’e?
Timór Lorosa’e foin deskobre hosi ema Europeu sira iha sékulu XVI, bainhira ema Portugés no Espanhol sira to’o iha ne’ebá.
Hafoin ne’e sira kompete ba kontrolu illa nian, hamutuk ho olandés no britániku sira, ne’ebé mós iha interese ba nia rekursu naturál.
Iha tinan 1860 no 1893, portugés sira asegura soberania ba parte leste illa nian, ne’ebé koñesidu nu’udar Timor portugés. Entretantu, parte oeste hosi illa ne’e sai parte hosi Índia Orientál Olandeza, ne’ebé ikusmai sai Indonézia.
Iha tinan 1942, Japaun okupa Timor Leste durante Funu Mundial II. Sira hasoru rezisténsia hosi gerrilleiru Timor Leste ne’ebé hetan apoiu hosi forsa australianu no olandés. Hafoin Japaun rende iha tinan 1945, Portugés sira hadau fali kontrolu ba Timor Lorosa’e, enkuantu Indonézia hetan independénsia hosi Olanda iha tinan 1945.
Iha tinan 1974, Portugál esperiénsia revolusaun ida ne’ebé hakotu ninia rejime ditadór. Ida-ne’e loke oportunidade ba ninia kolonia sira, inklui Timór Lorosa’e, atu determina sira-nia destiñu rasik.
Iha Timor Leste, mosu partidu polítiku prinsipál tolu:
- FRETILIN (Frente Revolucionária do Timor Leste Independente), ne’ebé eskerda no apoia independénsia tomak hosi Portugal.
- UDT (União Democrática Timorense), ne’ebé sentru-direita no apoia integrasaun ho Indonézia.
- Apodeti (Associação Popular Democrática Timorense), ne’ebé pro-Indonézia no apoia autonomia iha kuadru Indonézia nia laran.
Iha fulan-Agostu 1975 mosu konflitu armadu entre Fretilin no UDT-Apodeti ne’ebé hetan apoiu hosi militár Indonézia. Fretilin susesu kontrola maioria Timor Leste no deklara nia independénsia hanesan Repúblika Demokrátika Timor-Leste (RDTL) iha 28 fulan-Novembru 1975.
Liutiha loron sia, iha loron 7 fulan-Dezembru tinan 1975, Indonézia lansa invazaun militár ida ba Timor Lorosa’e ho razaun atu tulun povu Timor Lorosa’e ne’ebé hakarak integrasaun ho Indonézia. Invazaun ne’e hala’o sein hetan aprovasaun hosi ONU no hetan kondenasaun hosi komunidade internasionál.
Tuirmai Indonézia deklara Timór Lorosa’e nu’udar provínsia ba dala 27, ho naran Timór Lorosa’e, iha loron 17 fulan-Jullu tinan 1976. Maibé, deklarasaun ne’e la hetan rekoñesimentu hosi ONU ka nasaun barak seluk.
Iha dékada rua tuir mai, Indonézia hasoru rezisténsia hosi movimentu ukun-rasik-an Timor Lorosa’e nian ne’ebé lidera hosi Xanana Gusmão no José Ramos-Horta. Sira hetan apoiu hosi povu Timor Leste no organizasaun internasional hanesan Amnistia Internasional no Human Rights Watch.
Prosesu Ukun Rasik An Timor Leste Hosi Indonézia
Iha tinan 1990 nia rohan, Indonézia hasoru krize ekonómika no polítika ne’ebé halo nakdoko rejime Orde Foun iha Prezidente Suharto nia okos. Ida-ne’e loke oportunidade ba reforma no demokratizasaun iha Indonézia, inklui rezolusaun ba kestaun Timór Lorosa’e.
Iha tinan 1998, Suharto hetan troka hosi B.J. Habibie, ne’ebé hafoin ne’e oferese autonomia espesiál ba Timór Lorosa’e iha kuadru Indonézia nia laran. Maibé, oferta ida-ne’e hetan rejeita hosi maioria líder no povu Timór-Leste nian, ne’ebé kontinua hakarak ukun rasik-an tomak.
Iha tinan 1999, ho ONU nia tulun, Indonézia ho Portugal konkorda atu halo referendum iha Timor Lorosa’e hodi determina nia futuru.
Referendu ida ne’e hala’o iha loron 30 fulan-Agostu tinan 1999, ho partisipasaun pursentu 98.6 hosi votante sira ne’ebé rejista ona. Rezultadu maka 78.5 porsentu hosi votante sira rejeita autonomia espesiál no vota ba independénsia hosi Indonézia.
Maibé, rezultadu referendum ne’e la hetan aseitasaun hosi grupu pro-Indonézia ne’ebé forma hosi militár Indonézia, hanesan Besi Merah Putih no Aitarak. Sira halo aktu violénsia no terror hasoru apoiante sira ba independénsia.
Atu hapara violénsia ida-ne’e, ONU haruka forsa manutensaun pás internasionál ida ne’ebé lidera hosi Austrália ho naran INTERFET (Forsa Internasionál ba Timor Lorosa’e) iha loron 20 fulan-Setembru tinan 1999. Forsa ida-ne’e hetan susesu hodi asegura Timor Lorosa’e no tulun iha tranzisaun ba ukun rasik-an.
Iha loron 25 fulan-Outubru 1999, parlamentu Indonézia revoga ofisialmente Indonézia nia aneksasaun ba Timór Lorosa’e. Iha loron 30 fulan-Outubru tinan 1999, ONU harii UNTAET (United Nations Transitional Administration in Timor Lorosa’e) hodi administra governu interinu iha Timor Lorosa’e to’o ukun rasik an.
Iha tinan 2001, UNTAET hala’o eleisaun hodi estabelese Asembleia Konstituinte ida ne’ebé hetan kna’ar atu hakerek konstituisaun foun ba Timor Lorosa’e. FRETILIN manán eleisaun, hodi hetan kadeira maioria. Iha tinan 2002, Asembleia Konstituinte finaliza konstituisaun foun no muda nia naran ba Asembleia Nasionál.
Iha loron 14 fulan-Abril tinan 2002, Xanana Gusmão eleitu hanesan prezidente dahuluk Timor Lorosa’e nian iha eleisaun ne’ebé superviziona hosi ONU.
Iha loron 20 fulan-Maiu tinan 2002, Timor Lorosa’e ofisialmente ukun-an nu’udar Repúblika Demokrátika Timor Leste (RDTL) ho naran ofisiál iha lian portugés: Republica Democratica de Timor Leste.
Referensi utama: Resolusi PBB 384 dan 389; Laporan CAVR “Chega!” (2005); literatur akademik oleh John G. Taylor, Ben Kiernan, dan Geoffrey Robinson.
