LIVRU—KADI KAKUTAK, (LIBERDADETL.com) — Iha fluxu istória filozófika mundiál nian, ema nia hanoin sempre dudu hosi pólu estremu rua: hakarak ba serteza rasionál no hakarak ba signifikadu ne’ebé haleu lójika. Entre sira na’in rua, Bertrand Russell hamriik hanesan pensadór ida ne’ebé ho ulun-toos defende razaun, enkuantu observa nafatin iha leitura mistisizmu nia atrasaun.
Liuhosi Mistisizmu no Lójika, nia revela katak filozofia moderna la’ós de’it buka ideia sira, maibé kampu funu nian entre lójika no intuisaun, entre análize no revelasaun.
Hakerek ida-ne’e la’ós atu konfirma dominasaun hosi pólu ida, maibé atu esplora tensaun dialétika ne’ebé maka forma enkuadramentu pensamentu umanu nian durante sékulu barak.
Liu fali de’it introdusaun ida ba Russell nia filozofia, narrativa ida-ne’e hakarak konvida lee-na’in sira atu komprende oinsá importante atu liberta edukasaun no koñesimentu hosi prejuizu dogmátiku sira—lahó lakon signifikadu ezistensiál ne’ebé fó moris ba buka sientífiku sira. Iha ne’e maka ita-nia edukasaun nia risku boot sira: atu kria ema sira ne’ebé hanoin ho livre, maibé iha nafatin abut interiór ne’ebé refletivu.
Iha istória pensamentu umanu nian, iha konfrontu ideolójiku sira ne’ebé repete beibeik entre pólu boot rua epistemolojia nian: mistisizmu no lójika. Iha nia livru Mistisizmu no Lójika, Bertrand Russell la’ós de’it aprezenta distinsaun maka’as entre forma rua hosi aprosimasaun ba koñesimentu, maibé mós kestiona fundamentu ontolójiku no étiku sira hosi pensamentu espekulativu ne’ebé hakat liu limite sira razaun nian.
Artigu ida-ne’e profunda liután iha narrativa ne’ebá—iha formatu dokumentáriu akadémiku—hodi deskobre oinsá dialétika entre mistisizmu no lójika forma ona siénsia nia oin, filozofia, no mós diresaun edukasaun futuru nian.
Mistisizmu, tuir Russell, la’ós de’it fiar relijiozu trasendentál ida, maibé mós forma ida aprosimasaun nian ba realidade ne’ebé depende ba intuisaun interiór, esperiénsia estétika, no sentidu ida ligasaun metafízika nian ba universu. Iha kuadru ida-ne’e, koñesimentu la’ós rezultadu hosi análize ka observasaun, maibé hanesan forma ida hosi “divulgasaun” ka revelasaun.
Maibé, Russell fiar katak aprosimasaun ida-ne’e, maski inspirativu, dala barak liu lori ba lasu iluzaun koletiva nian. Mistisizmu bele duni oferese espíritu morál no dame interiór, maibé falla atu fornese baze ida ne’ebé bele verifika ho objetivu.
Iha edukasaun, aprosimasaun místiku ne’ebé dominante liu bele hamosu ema sira ne’ebé devotu lahó hanoin krítiku—fiél lahó hanoin, fiar lahó estuda.
Iha parte seluk, Russell tau lójika nu’udar fundasaun prinsipál ba koñesimentu loloos. Lójika la’ós de’it maneira hanoin ne’ebé loos, maibé mós espellu ida kona-ba oinsá natureza funsiona. Ida-ne’e sai hanesan instrumentu teste nian ba reklamasaun lia-loos nian hotu-hotu, la importa ida-ne’e mai hosi ne’ebé: testu sagradu sira, intuisaun, ka teoria sientífika sira.
Liuhosi aprosimasaun lójiku, koñesimentu sai buat ida ne’ebé bele koko, hadi’a, no kontabiliza. Iha istória, dezenvolvimentu lójika formál iha matemátika, dedusaun iha fízika, no razaun iha siénsia sosiál sira maka evidénsia vitória razaun nian hasoru dogma.
Tuir loloos, filozofia analítika ne’ebé dezenvolve iha sékulu XX moris hosi espíritu ida-ne’e: purifika linguajen, analiza signifikadu, no desmantela konfuzaun hanoin nian.
Maibé, Russell la taka nia matan ba mistisizmu nia atrasaun. Nia rekoñese katak filozofu boot sira hanesan Platão, Plotino, no mós Spinoza—maske sira nia rasionalidade—nunka livre kompletamente hosi paixaun místiku. Tensaun ida-ne’e hatudu katak istória filozofia nian la’ós liña loos ida ba lia-loos objetivu, maibé dialétika kontínua ida entre impulsu fundamentál rua: buka signifikadu no buka faktu sira.
Iha kuadru ida-ne’e, siénsia la dezenvolve iha vaku. Dala barak ida-ne’e hahú ho pergunta ezistensiál sira ne’ebé maka husu ho místiku, hafoin formula ho lójiku no koko ho empíriku. Katak, mistisizmu iha papél inspiradór, maibé la’ós konkluzivu.
Implikasaun sira hosi Edukasaun: ba ema livre
Saida mak implikasaun ba edukasaun? Russell subliña katak objetivu finál edukasaun nian la’ós atu produz ema sira ne’ebé sujeita ba autoridade, maibé atu forma ema livre sira: pensadór krítiku, rasionál, no iha étiku sientífiku. Edukasaun ne’ebé bazeia ba lójika no siénsia—maibé la hamate sensibilidade estétika no étika—ne’e edukasaun ida ne’ebé liberta.
Mistisizmu, iha kontestu ida-ne’e, labele halakon kompletamente, maibé tenke tau hanesan espasu ida ba reflesaun pesoál, la’ós hanesan enkuadramentu ida ba pensamentu sientífiku. Edukasaun tenke haketak fiar no koñesimentu, inspirasaun no argumentasaun, atu nune’e liberdade hanoin nian labele hetan limitasaun hosi dominasaun dogma konjeladu nian.
Russell iha Mistisizmu no Lójika la’ós oho relijiaun ka espiritualidade, maibé liberta filozofia hosi todan metafízika nian ne’ebé seidauk koko. Nia hakarak ema atu harii sivilizasaun ho ferramenta sira lójika no verifikasaun nian, la’ós ho mitu no sentimentu sira.
Maibé, presizamente hosi asertividade ida-ne’e maka ita bele haree lisaun importante ida: katak sivilizasaun buras la’ós hosi rejeisaun unilateral, maibé hosi dialétika dinámika entre mistisizmu no lójika, entre signifikadu no faktu.
Iha mundu edukasaun nian, ida-ne’e ezije integrasaun: harii ema ne’ebé hanoin momoos maibé la lakon sentidu, ne’ebé bele hamriik aas iha rasionalidade maibé la hamate fonte interiór ne’ebé kle’an. Tanba nune’e de’it maka edukasaun bele sai dalan ida ba ema ida ne’ebé livre duni.
Iha konversa rohan-laek entre mistisizmu no lójika, ema hetan dalan rua ba lia-loos: dalan ida nakonu ho naroman razaun no dixiplina sientífika nian, no ida seluk nakonu ho naroman esperiénsia interiór no pesoál nian. Bertrand Russell la husu ita atu hamate sensibilidade espirituál, maibé atu tau ida-ne’e proporsionalmente iha paizajen koñesimentu nian.
Bainhira mundu edukasaun ohin-loron nian dadur entre extremu sira espiritualizmu dogmátiku nian no materializmu rasionál maran, ita hetan dezafiu atu harii dalan datoluk ida: edukasaun libertadór, livre hosi tirania ideolojia no fanatizmu nian, maibé loke nafatin espasu ba kontemplasaun kona-ba sentidu klean liu moris umana nian.
Entaun, só liuhosi liga lójika no esperiénsia interiór ho krítiku no konxiente, ita bele loke dalan ba ema ida ne’ebé livre duni—la’ós de’it hatene, maibé mós komprende tansá koñesimentu importante ba umanidade.
